Ez a jog annak az elismerése, hogy a gyerekek – életkorukhoz és érettségükhöz képest fokozatosan egyre nagyobb mértékben – kompetensek az önmagukat érintő döntések meghozatalában.

A részvételi jog „gyereknyelven” annyit jelent, hogy megkérdezzük a gyermekeket, hogy egy adott kérdésről mit gondolnak. Minden embernek hozzátartozik alapvető emberi méltóságához, hogy kinyilvánítsa érzéseit, véleményét, amelynek csak a másik emberi méltósága szabhat határt. Ez a gyerekekre is ugyanilyen módon igaz és érvényes, a gyakorlatban mégis azt látjuk, hogy hazánkban a mostani állapot szerint nem működik, ezért célunk intézményesített szinten platformot biztosítani ehhez. 

‍Milyen indirekt hasznokat hoz, ha hagyjuk, sőt támogatjuk, hogy a gyermekek gyakorolhassák részvételi jogukat? 

• A valódi részvételi jog biztosítása megerősítő a közösségek számára, egymás véleményének meghallgatására, tiszteletben tartására és a vélemény rendezett, emberi méltóságot nem sértő módon való közvetítésére nevel. Ennek nyomán, biztonságosabb, átláthatóbb, összetartóbb közösségek születhetnek.
• A jól működő, érzékeny részvételi modell hangot ad a gyerekeknek és ezzel

hozzájárul a bántalmazásra hajlamosító zárt rendszer megbontásához a gyermek oldalán. 

• A részvételi jog megerősítése felébreszti a gyermek mozgásterét, és felelősségét is felébreszti, érzékenyíti őket, nem utolsósorban pedig demokráciára és aktív állampolgárságra nevel.

‍Korlátozza-e a szülők jogait gyermekük részvételi joga? 

Éppen ellenkezőleg! A részvételi jog segíti a szülők becsatornázását az intézmények működésébe, ennek köszönhetően szabadon elmondhatják a véleményüket. Részt vehetnek a gyermekükről szóló intézményi döntések meghozatalában, ahol mindig visszajelzést vagy magyarázatot kell(ene) kapjanak a meghozott döntésekről. Jó esetben a későbbiekben a döntés hatásairól (utókövetés) is megkérdezik a véleményüket.