Március 21-én a Szabadság hangja című film zártkörű vetítésén vettek részt a
Gyermekjogokért Egyesület tagjai, az est második felében pedig a film tematikáját folytatva
kerekasztal beszélgetésre került sor.

‍

Az Amerikai Egyesült Államokban hatalmas sikert befutott film érezhetően nagy hatással volt a
vetítés közönségére. A filmvetítést követő kerekasztalbeszélgetés segített a Kolumbiában játszódó
történetet elhelyezni a mai magyar valóságban: Horváth Szilárd Dr. Hortobágyi Ágnes orvost, a
Boldogabb Családokért Egyesület vezetőjét, Dr. Benyusz Márta jogászt, gyermekjogi szakembert,
a Gyermekjogokért Egyesület elnökét és Dr. Puskás Balázst a Gyermekjogokért Egyesület
alelnökét kérdezte.

‍
A film központi témája, a gyermekkereskedelem, a gyermekkel való visszaélés problémája sajnos
Magyarországon is létezik, és bár a film tőlünk földrajzi értelemben messze játszódik, nekünk is
sokkal többet kellene beszélnünk a gyermekkereskedelem és a modernkori rabszolgaság sötét
világáról. Sajnos az látszik, hogy a számok komolyan növekedtek az elmúlt években.
Puskás Balázs az ILO (International Labour Organization) adatait is ismertette: “Jelenleg 12,5
millió elrabolt, kizsákmányolt vagy kényszerházasságban élő gyermek él a világon. Minden
időpillanatban van hárommillió olyan gyerek, akivel éppen valahol kereskednek. Gyakran vádolták
ezt a filmet azzal, hogy kozmetikázza az adatokat, pedig az ott közölt számoknál az ILO jelentései
még sokkolóbbak.”

‍
Horváth Szilárd ezek után logikusan tette fel a kérdést, vajon hogyan tudjuk megvédeni
gyermekeinket. Dr. Benyusz Márta hangsúlyozta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének
elfogadása óta a gyermekekre nem védendő tárgyként, hanem aktív jogalanyként kell tekintenünk.
Mi, felnőttek, gyermekjogi szemüvegen keresztül kellene kísérjük a gyerekek folyamatos
fejlődését, ami magába foglalja, hogy mindannyian felelősséggel tartozunk azért, hogy
gyermekeink gyakorolhassák a nekik járó jogokat.

‍
Puskás Balázs hozzáfűzi, hogy a gyerekeket az erős családok tudják megvédeni. Az ILO szerint a
bizonytalan helyzetben élők mindig sokkal kitettebbek a veszélynek, a megaláztatásnak. Jóval
nehezebben hálóznak be egy olyan gyermeket, aki rendelkezik a beleegyezés és az elutasítás
képességével, aki jogtudatos, aki mögött támogató felnőttek vannak, akinek pozitív az önképe és
egészséges kapcsolatrendszerben él. Fontos, hogy a mai világban legyen online tudatosságuk is a
gyerekeknek, és legyenek tisztában azzal, milyen veszélyek leselkednek rájuk. “A szülőknek tehát
óriási felelősségük van abban, hogy elmondják gyerekeiknek, hogy igenis vannak rossz emberek.”
Benyusz Márta ezt kiegészítve elmondta: “Gyerekeinket úgy kellene nevelnünk, hogy tudják, a
felnőttekhez kapcsolódó autoritás nem megdönthetetlen, vagyis nem minden felnőtt jó, nincs
minden felnőttnek igaza, és nincs minden tanárnak sem mindig igaza.“

‍
Hortobágyi Ágnes szerint ha az iskolai oktatás keretében megtanulhatnánk a jól működő család
ismérveit, ennek gyakorlati jellemvonásait, illetve sokat beszélgethetnének a témáról a gyerekek,
akkor talán a jövőben javulhatna a helyzet. Mindenki egyetértett a kerekasztal-beszélgetés
résztvevői közül abban, hogy szülőként a mai világban, bár nem a legkönnyebb feladat elég időt
tölteni gyermekeinkkel, de mindenképpen szükséges és elengedhetetlen a valódi, bizalmi
kapcsolat fenntartásához. Legyen szó egy ötéves kisgyermekről vagy egy tizenhat éves
kamaszról.

‍

‍

‍